Római és népvándorlás kori leletek is bizonyítják, hogy Balatonszentgyörgy és Fenékpuszta között ősi, balatoni átkelőhely volt. Területünkön az első ismert helységnév Besenyő, a honfoglalás utáni időből. Nevét a letelepített besenyőkről kapta. Még a XIV. században is ezen a néven említik. Ez a helység a vasútállomás és az Egry József utca nyugati része közötti kisebb kiemelkedő háton volt. Bizonyságát az 1969-ben megtalált - csatornázás alkalmával átvágott - XV-XVI. századból származó lakóház és szemétgödör maradványok adták.

Szentgyörgy S. Georg néven szerepel a XVI. századi térképen. Névadó templomával először 1298-ban került oklevélre. A templom a mai temetőben állt. A XV. században Mentő-Szentgyörgy és Sárköz-Szentgyörgy alakban fordul elő. A település 1403-ban Gordovai Fanchi László birtoka, de 1454-ben a Szentgyörgyi családnak is ott volt földesúri joga. 1480-ban Szentgyörggyel határos Berény, Bottyán, Keszi, Oszlár és Ságfalu. Feltételezett helyük Keszi a falutól dél-keletre, Oszlár keletre (Balatonújlak közelében), Ság dél-keletre Kéthely irányában.

Az 1550. évi adólajstrom bizonyítja a kettős település létezését, amely szerint Egyházas-Szentgyörgy Pető Mihály tulajdona, Sárközi-Szentgyörgy pedig közös Kereszturi Imrével. Valószínű, hogy Sárközi-Szentgyörgy azonos a volt Besenyővel.

A Szentegyházi dűlőben a volt Bari majortól keletre állt a XII-XVI. századi Bar falu. A Battyán birtok ékelődött be Szentgyörgy és Bar közé. 1566-ban ért ide a török veszedelem: mindkét Szentgyörgy és Battyán elpusztult. A lakosság a Balaton nádasába, a Diás-szigetre menekült. A török világ után 1699-ben - a vörsi plébánián található névsor szerint - Balatonszentgyörgyön 8 birtokkal (jobbágytelekkel) rendelkező család élt. Balatonszentgyörgy mai nevével 1722-ben alakult községgé. Addig Balatonberény pusztájaként szerepelt. E terület urai 1726-ban a Festeticsek lettek. A XVIII. század közepén az 1742-ben Bél Mátyás által említett vörsi rév Battyánpusztára került, majd 1823-ban végleg Balatonszentgyörgyre helyezték. 1839-ben Festetics László megépítette a Balaton hídját, illetve a Csillagvárat. A XIX. század elejétől halász céh is működött Balatonszentgyörgyön. Az 1848-as szabadságharc a falut nem érintette. A kolerajárvány 1855-ben érte el a községet.

1858-ban kezdték a vasútállomás építését, és 1861-ben fejezték be. A vasútállomás neve: „Keszthely külső pályaudvar” volt. 1886-1887-ben épült meg a vasúti szárnyvonal. 1893-ban a somogyszobi, 1895-ben pedig a zalavölgyi vasúti pálya épül meg, s ezzel vált Balatonszentgyörgy a századfordulóra vasúti csomóponttá.

1903-ban új téglagyár épült a fáskemence szomszédságába. Az I. világháborúban 33 szentgyörgyi vesztette életét. 1919-ben Tanácsköztársaság idején a vezetők változásán kívül semmi sem történt a faluban. Bukása után a vezetőknek bántódása nem esett.

1922-ben a Nagyatádi Szabó-féle földreform folytán kétszer 19 hold szántóföldet, 45 hold rétet és 19 hold házhelyet osztottak ki a földínség csillapítására. Az Új utcában, amelyet akkor „Proletár utcának” csúfoltak (ma Egry József utca) azonnal hozzáláttak a juttatottak közös segítséggel, kis házaik építéséhez. 1925-ben új harangot vett, 1927-1928-ban új templomot építtetett a falu lakossága; főleg közadakozásból, gyűjtésből.

A II. világháború idején a front közeledtével német csapatokat szállásoltak el a faluban. Német páncélvonat a vasútállomáson, német hadikórház a battyánpusztai kastélyban és német temető 116 halottal az állomás mögött. Mellette nehéz tüzérségi állások fokozták a bizonytalanságot. A visszavonuló egységek felrobbantották a vasútállomáson a síneket és a Zala-hidakat. Balatonszentgyörgyön 1945. március 30-án - nagypénteken - ért véget a II. világháború. Balatonszentgyörgy vesztesége 47 fő volt, emlékművük a hősök és polgári áldozatok nevével a templomkertben áll.

Mezőgazdasági termelőszövetkezet a forradalom idején 1959-ben Csillagvár néven alakult, majd 1962-től a mai napig battyánpusztai székhellyel, Dél-Balaton névvel működik. 1959-ben a Csillagvárnál az Idegenforgalmi Hivatal a végvári vitézek emlékére múzeumot rendezett be. 1960-ban megépült a Csillagvár utca. 1964-től az új orvosi rendelőben körorvos majd fogorvos kezdte meg működését. 1966-ban - Balatonberény, Hollád, Tikos, Vörs községekkel - Községi Tanács alakult a községben. 1968-ban új, modern téglagyár építését kezdték meg. 1972-ben társadalmi összefogással óvodát hoztak létre.

Az 1976-1977-es évektől van vezetékes ivóvíz, 1989-től gázvezeték, 1991-től kábeltévé, 1992. február 3-tól helyi műsorszolgáltatás működik a községben. 1996. őszén megkezdődött a csatornahálózat kiépítése. A teljes közművesítés 1999-re fejeződött be. A képviselő-testület 1998-ban a község észak-keleti részén Bodon néven új utcát alakított ki. A következő években az önkormányzat beruházási és felújítási tevékenysége révén tovább gazdagodtak és szépültek a község közterületei, középületei. Megépült az új Mise úti csomópont, a Keszthely felé vezető kerékpárút, a temetőkben bővült a ravatalozó, javultak a parkolási lehetőségek és a falu korszerű közvilágítást kapott. Battyánpusztán futballpálya létesült. A Művelődési Ház teljes rekonstrukciójával a közösségi színtér is megújult.

A Köztársaság kikiáltását és a szabad választásokat követően 1990. október 10-én tartotta alakuló ülését a 10 tagú képviselő-testület. Ezt követően jött létre Balatonszentgyörgy, Hollád, Tikos, Vörs községek körjegyzősége Balatonszentgyörgy székhellyel. A körjegyzőségből 1992. január 1-jén vált ki a település, így 1993. december 31-ig polgármesteri hivatal működött a faluban. A következő évben Balatonszentgyörgy székhellyel Balatonszentgyörgy és Tikos községek körjegyzősége alakult meg. A napi kihívások napjainkra még szükségesebbé tették a körültekintőbb gazdálkodást, így 2007. január 1. óta ismét Balatonszentgyörgy, Hollád, Tikos, Vörs községek körjegyzősége működik Balatonszentgyörgy székhellyel. Az önkormányzat a szomszédos településekkel közösen tartja fenn az általános iskolát, a falugondnoki és a gyermekjóléti szolgálatot. Statisztikai besorolása és a körzetközponti feladatok Marcalihoz kapcsolják a települést.

A község fejlődő település, közösségi szolgáltatásai révén a környező falvak mikroközpontja. Idegenforgalmi szempontból is látogatott, mely főként a Csillagvárra, a Talpasházra, a Kis-Balatonra irányul. A falu és a környező települések lakosainak munkalehetőséget biztosít a vasút, a posta, a Mg. Szövetkezet, a téglagyár, a szolgáltatások, valamint a bővülő közép- és kisvállalkozások.

 Elérhetőségek:


Balatonszentgyörgy Község Önkormányzata
8710 Balatonszentgyörgy, Berzsenyi u. 91.
Telefon: (06-85) 377-108
Fax: (06-85) 377-010
E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Web:
www.balatonszentgyorgy.hu

 

 

A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.