FőnyedFőnyed a Kis-Balaton keleti oldalán, a Balatonszentgyörgy-Nagykanizsa közötti vasútvonal mentén elhelyezkedő kisközség. Vasútállomása nincs, vonatra Sávoly vagy Balatonszentgyörgy állomásán szállhatnak fel a főnyediek. A 7-es út biztosítja a legkényelmesebb megközelíthetőséget, a mindössze 3 kilométeres leágazással. A legközelebbi város Marcali, 20 kilométer után érhető el, így az urbanizáció hatása nem jelentős. A sík vidékre települt kisközséget termőföldek, a vörsi erdő legfőképpen berek-, tölgy- és fenyőfái, nyugatról lecsapolt területek övezik.


A madárfigyelőből tanulmányozhatjuk a csaknem kétszázötven fajból álló, páratlan madárvilágot, de számos - ma már ritka - állat- és növényfaj is talál menedéket a háborítatlan természetben. A község tagja a Kis-Balaton Térségi Társulásnak. Főnyed a középkorban Fevenyed alakban fordul elő, nevével utalva a mocsaras területre. Az oklevelek először 1261-ben említik. Földesurai sorában szerepel 1406-ban Berzenczei György, 1474-ben Páti Török Mihály, 1486-ban Tolnai Bornemissza János alkincstárnok, aki Mátyás királytól kapta adományul. 1536-ban Fövenyed Fajsz Ferenc, Nagyfövenyed a Pati Török család birtoka. A török hódoltság alatt elpusztult, 1703-ban is puszta még a Festetics család birtokában. A XVIII. Század 40-es éveiben települt újra, 1773-ban már önálló jobbágyközség volt. 1914-ben a falu 47 házában 381 lakó élt. 1932-ban 70 házat és 329 magyar lakost számláltak.

Földbirtokosa Festetics Tasziló volt, s a Balatonszentgyörgyi körjegyzőséghez tartozott. Ekkor iskolája is volt a falunak. A II. világháború után. Még néhány évig a körjegyzőség, 1951-től a Szegerdő-Főnyed Közös Tanács, 1969-től a Sávolyi Községi Közös Tanács irányította a közigazgatást. Gazdaságilag is csak 1963-ig volt önálló a termelőszövetkezete, ekkor egyesült a sávolyival, amely 1992-ben csődbe ment. Azóta az aranykorona értéken felvásárolt földeken (70 hektáron) a Darim Kft. Termel nagyrészt búzát, kukoricát, répát. A főképpen idősek lakta faluban csak öt család tartotta meg a mintegy egy hektár nagyságú földjét saját művelésre, és egy család öt hektáron vállalkozott, elsősorban kenyérgabona termesztésére.

10-15 évvel ezelőtt még jelentős állatállomány volt a faluban, csaknem minden családnál 3-4 tehén, ma már egyetlen szarvasmarhát sem tartanak, csupán baromfi- és sertéstenyésztéssel foglalkoznak, saját szükségletre.
Az 1959-ben épült templomot 1996-ban felújították, melynek homlokfalán emléktábla őrzi a két világháború hősi halottainak nevét. A falu központjában parkot, játszóteret alakítottak ki. A Kis-Balaton vonzerejét kihasználva az Önkormányzat egy kemping kialakítását tervezi a volt Tsz-istálló köré. A Főnyed-Szegerdő összekötő utat a két önkormányzat saját erőből építette meg.


A Művelődési házban szervezett program nincs, de televízió, magnó, lemezjátszó, ping-pong, rex várja az érdeklődőket. Mellette kézilabda-pálya, kosárpalánk áll a sportolni vágyók rendelkezésére. A könyvtár heti két alkalommal tart nyitva egy-egy órát. Sem párt, sem civil szerveződés nincs a faluban. A búcsút a templomszentelés óta augusztus 22-ét követő Vasárnap, Szűz Mária tiszteletére tartják.

 

Elérhetőségek:


Főnyed Község Önkormányzata
8732 Főnyed, Kossuth utca 31.
Tel.: +36-85/420-201
Web:
www.fonyed.hu

 

 

A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.