Napjainkban a falu már nem a régi fogalommal megegyező. Az új életformák, a társadalom alakulása új falutípus születéséhez vezettek. A szalmafedeles házak helyét, kő- és téglaépületek foglalták el. Felvilágosultabb, nyíltabb, a modern korhoz felzárkózó emberek lakják. Hiába a fejlődés, a gyökerek a mélybe nyúlnak vissza. Nem értékelhetjük kellőképpen a jelent, ha nem ismerjük a múltat.

Hollád nevét a szomszédos településsel, Tikoséval együtt egy oklevél említi először 1496-ban, mint a Szenyér vár tartozékát. 1536-ban kelt adólajstrom már önálló településként tartja számon. A török szinte porig rombolta a falut. A pusztítás után mindössze néhány ház maradt. A települést csak 1712-ben építik újjá – a korábbi helyén – római katolikus vallású magyarokkal..

1726-ban részbirtokosai: Festetich Kristóf és az Esztergomi Székes Főkáptalan. Ez utóbbit a nép csak a „papok uradalmának” tekintette. A Káptalan egy tanácsadó testület volt, az esztergomi érsek alá rendelve, ezért a falu neve régi egyházi méltóságok egyes okleveleiben megtalálható. Az említett két birtokoson kívűl még jelentős területtel rendelkezett a kéthelyi Hunyady gróf is.

A XX. század elején csaknem ezren éltek a községben. Lakosai nádvágással és nád feldolgozással, halászattal is foglalkoztak. Az emberek megélhetésük anyagi alapját, a vagyont és a gazdagságot viszont az állattartás jelentette, de a helyben maradást megkívánó növénytermesztés is életformájukhoz tartozott. Holládon, fő mezőgazdasági termények a búza, rozs, kukorica és burgonya volt, majd később kismértékben pillangós takarmány. A rozst, azért kellett előtérbe helyezniük, mivel a faluban 181 lakóháznak a 80 %-a nádas, szalmatetős (zsuppos) volt.

A föld megművelésére igavonó teheneket és ökröket jármoztak. A községben átlagosan 500 db szarvasmarhát tartottak, melynek száma napjainkban 20-30 db-ra korlátozódik.

Az Esztergomi Főkáptalan központi majorja Holládon működött. Egy épülete volt a magtár, mely alkalomadtán templomként, imaházként is szolgált. 1932-ben építettek iskolát, mely a későbbi templom lett. A település másik vallási mivoltú büszkesége a Bari-hegyen található Szent Donát-kápolna. Ezt a hegyi kápolnát a térség legrégebbi egyházi emlékei között tartják számon.  1785-ben Gróf Festetics Györgyné, Jakabházi Seller Judit építette, egyik legszebb panorámájú megszentelt helyre, melyet folyamatosan látogatják a kirándulni vágyók.

Ezt a vidéket környezeti értékei, nyugalma és komfortja miatt az utóbbi időben gyakran választják a külföldiek is letelepedésre.

 

Elérhetőségek:
Hollád Község Önkormányzata
8731 Hollád, Fő u. 16.
Telefon: (06-85) 377-207
Fax: (06-85) 377-207
Web:
www.hollad.hu

 

 

A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.