Április 1.

1894. Ferenc József ugyan nem engedélyezte az állami pompát, de Wekerle kieszközölte, hogy Kossuth Lajos, a magyarság egyik legnagyobb történelmi személyisége méltó temetést kapjon. A Nemzeti Múzeumban felállított ravataltól százezrek kísérték a Kerepesi-temetőbe.

1922. Meghalt IV. Károly magyar király.

~ Tréfanap

 

Április 2-13.

1915. A kárpáti csatában ideiglenesen megint a Monarchia csapatai kerekedtek felül, és kiűzték az oroszokat az ország területéről.

 

Április 2.

1849 tavaszán a Tiszánál gyülekező magyar sereg támadásba lendült, és Pozsonyig kergette a császári hadakat. Április 2-án Hatvannál, 4-én Tápióbicskénél arattak jelentős győzelmeket.

 

Április 3.

959. húsvétján érkeztek kalandozó őseink Bizánc falaihoz. Ehhez az eseményhez kapcsolódik a Botond-monda.

1941. Teleki Pál miniszterelnök öngyilkos lett, mert nem tudta megakadályozni, hogy a náci Németország lerohanja Jugoszláviát.

 

Április 4.

1674. A negyven protestáns prédikátor elleni ítélet szerint a hitük mellett sziklaszilárdan kitartókat gályaraboknak nevezték el. Két év múlva Ruyters holland admirális mentette meg az életben maradottakat.

 

Április 5-21.

1707. A marosvásárhelyi országgyűlés beiktatta II. Rákóczi Ferenc fejedelmet és kinyilvánította Erdély elszakadását a Habsburg-háztól. Kimondták Erdély és Magyarország konföderációját.

 

Április 6.

1490. Meghalt I. Mátyás, a legendás hírű magyar király. Székesfehérvárott temették el. 

1849. A diadalmas tavaszi hadjárat egyik győztes csatája: a honvédsereg Görgey Artúr főparancsnoksága alatt Isaszegnél nehéz küzdelemben felülkerekedett a Windischgrätz vezette császári csapatokon.

 

Április 8.

1735. II. Rákóczi Ferenc halála.

1860. Széchenyi István halála.

1932.  Antall József születése.

 

Április 9.

1514. virágvasárnapján hirdették ki a keresztes hadjáratra buzdító pápai bullát.

A fősereg parancsnoka Székely Dózsa György lett. A keresztesek létszáma csakhamar a 40 ezret is elérte, ami egyre inkább nyugtalanította a nemességet.A nyári mezőgazdasági munkák is közkedveltek, s a jobbágyok nagy része már a táborokban várta az indulás időpontját. Dózsa 10 ezer fővel elhagyta a pesti gyülekezőhelyet, és a Tiszántúlra indult, hogy a jelentkezőket összeszedve a török hadszíntérre vonuljon.

 

Április 10.

1849. A váci csata során a Klapka György és Damjanich János vezette seregek legyőzték az osztrák csapatokat.

 

Április 11.

1241. A muhi csata. A hadvezetés hibáit kihasználva Batu kán serege körbezárta IV. Béla táborát, majd a csapdába esett magyarok nagy részét megölték. A királyt vitézei kimenekítették a halálos gyűrűből.

1848. V. Ferdinánd berekesztette az utolsó rendi országgyűlést, és szentesítette a törvényeket ( "áprilisi törvények" ).

Törvénybe foglalták az ország önálló kormányzását, de nem rendezték egyértelműen az Ausztriához fűződő kapcsolatot, nem fejezték be a parasztság terheinek felszámolását, és nem alkottak nemzetiségi törvényt.

1848. Ezen a napon lépett hivatalba a Batthyány-kormány.

Az eső felelős magyar kormány tagjai góf Batthyány Lajos miniszterelnök. Deák Ferenc igazságügy miniszter, Szemere Bertalan belügyminiszter, Eötvös József vallás-és közoktatásügyi miniszter, Klauzál Gábor földművelés-és iparügyi miniszter, Kossuth Lajos pénzügyminiszter, Széchenyi István közlekedési miniszter, Mészáros Lázár hadügy miniszter, és gróf Esterházy Pál, "a király személye körüli" miniszter.

1905. József Attila, a magyar költészet egyik legnagyobb alakjának születésnapját a költészet  napjaként ünnepeljük minden évben.

1941. Magyarország belépett a II. világháborúba.

A magyar csapatok átlépték a jugoszláv határt, és megszállták a Délvidéket és a Muraközt. Két héttel a bevonulás után a Bárdossy-kormány elrendelte, hogy kb. 50 ezer, nem magyar nemzetiségű embert ki kell lakoltatni a visszacsatolt Bácskából.

 

Április 12.

1945. A II. világháború vége Magyarországon.

~ Az űrhajózás napja.

 

Április 14.


1849. Válaszul az olmützi kiáltványra, a debreceni Nagytemplomban tartott gyűlésen kimondták a Habsburg-ház trónfosztását és a magyar állam függetlenségét.

Kossuth Lajos kormányzó-elnöki címet kapott, Megszületett a Függetlenségi Nyilatkozat. Az ország élére új minisztérium került, melynek elnöke Szemere Bertalan lett, tagjai: Batthyány Kázmér, Csányi László, Vunkovics Sebő, Horváth Mihály.

1886. Tóth Árpád születése.

~ A könyvtárosok világnapja.

 

Április 15.

1983. Illyés Gyula halála.

 

Április 16.


1865. Ezen a napon jelent meg a Pesti Naplóban Deák Ferenc ún. "húsvéti cikk"-e.

Híres cikkében Deák a birodalom fennállását és fenntartását éreztette a legfontosabb feladatának. Az ország önállóságának visszaszerzését csak másodlagos célként emlegette. A bécsi udvar is hajlott a megállapodásra, de a szándékot csak két év múlva követte tett.

1919. A Tanácsköztársaság elleni támadást ezen a napon indult meg - a román csapatok megszállták az ország keleti területeit.

 

Április 17.

1330. Zách Felicián merénylete Károly Róbert és felesége ellen.

 

Április 19.

1713. (VI.) III: Károly kihirdette a Habsburg-család házi törvényét, a Pragmatica Sanctiót, melynek értelmében a Habsburgok férfiágának kihalásával a leány leszármazottak öröklik majd a trónt.

 

Április 20.

 1605. Szerencsen Bocskai Istvánt Magyarország fejedelmévé választották, majd kimondták a katolikus és protestáns vallásfelekezetek egyenjoguságát.

 

Április 21.

1799. Táncsics Mihály születése.

 

Április 22.

1044. Aba Sámuelt e napon koronázták meg, de az ellene folytatott szervezkedéseknek ez sem vetett véget.

~ A föld napja.

 

Április 23.

1196. III. Béla halála.

1981. Zelk Zoltán költő, író halála.

 

Április 24.

1222. Ezen a napon adta ki II. András az Aranybullát, mely évszázadokra biztosította a nemesi kiváltságokat.

1326. Károly Róbert e napon alapította a Szent György Lovagrendet.

~ A magyar rendőrség napja.

 

Április 25.

1077. Meghalt I. Géza.

 

Április 26.

1849. A tavaszi hadjárat során a honvédsereg felmentette az osztrákok által szorongatott Komáromot.

 

Április 28.

1131. II. (Vak) Bélát királlyá koronázták. Uralkodását azzal kezdte, hogy az ő és apja megvakíttatásában részt vevőket az aradi országgyűlésen lemészároltatta.

 

Április 29.

1091. Kun sereg tört be az országba és feldúlta a keleti országrészt. A hírre I. (Szent) László visszafordult déli hadjáratáról, és legyőzte a kunokat.

 

Április 30.

1711. Aláírták a Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári békét.

A császár megígérte, hogy minden felkelő, aki hűséget fogad neki, közkegyelemben részesül. Továbbá tiszteletben tartotta a Magyarország és Erdély alkotmányát, és vallásszabadságot biztosított a protestánsoknak. A szabadságharc véget ért, s a Habsburgok ajánlotta béke nagyon kedvező volt. A fejedelem a kegyelem helyett a száműzetést választotta. 1735-ben bekövetkezett haláláig Rodostóban élt.

A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.