Május 1. vasárnapja 

~ Anyák napja

Az anyák napja világszerte megünnepelt nap, amelyen az anyaságról emlékezünk meg. A különböző országokban más és más napokon ünneplik, Magyarországon május első vasárnapján.

Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az első ünnepet, a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva. 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé az Anyák napját.

 

Május utolsó vasárnapja

~ Gyermeknap

A Gyermeknap a világ sok országában ünnepnap. A Nemzetközi Gyermeknap (általában június 1.) megünneplése Törökországból ered és különösen volt kommunista országokban vált népszerűvé. Ehhez hasonló az ENSZ által létesített Egyetemes Gyermeknap (Universal Children's Day) intézménye.

Magyarországon 1931-től ünneplik (akkor még Gyermek Hétnek hívták), 1950 óta már csak egy napig tart és május utolsó vasárnapján tartják.

~ Hősök napja – az elesett katonák tisztelete

Május utolsó vasárnapján a háborúkban elesett katonákra emlékezik az ország. A hősök hivatalos, törvény által szentesített napja ez 1925 óta. Volt idő, amikor tiltották, sőt, büntették az emlékezést.

 

Május 1.

1576. Báthory Istvánt lengyel királlyá koronázták.

1711. A majtényi síkon a kuruc sereg (12000 kuruc) letette a fegyvert.

2004. Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz.

~ A munka ünnepe.

A munka ünnepe a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt, minden év május 1-jén tartandó ünnepség, hivatalos állami szabadnap, mely a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokat hivatott megünnepelni.

Május 1-je hasonló tartalommal katolikus ünnep is, Munkás Szent József, a munkások védőszentje (Jézus nevelőapja) tiszteletére. (Az ugyanerre a napra eső kereszténység előtti európai pogány ünnepek, mint például a Beltane, vagy a hagyományok, mint a májusfa állítása, más eredetűek és tartalmúak.)

 

Május 3.

1205. III. László halála.

1270. Ezen a napon halt meg a "második honalapító", IV. Béla király.

 

Május 4.

~ A magyar tűzoltók napja.

Szent Flórián, a tűzoltók védőszentje

Az egyik legfélelmetesebb elemi erőtől, a tűztől való rettegés keltette életre Flóriánnak a "tűz katonájának" kultuszát. Szent Flórián alakjával a világon sok helyen találkozhatunk. A 17. sz. óta alig van olyan magyar helység, ahol Szent Flórián képét vagy szobrát meg ne találnánk templomokban, házakon, utak mentén. Katonaruhában, égő házzal ábrázolják, melyre dézsából vizet önt. Erre az ábrázolásmódra legendája két magyarázatot is kínál. Az egyik szerint Flórián még gyermek volt, amikor imádságára csodálatos módon kialudtak egy égő ház lángjai. A másik magyarázat szerint egyszer egy szénégető nagy máglyát rakott, melyet annak rendje-módja szerint portakaróval fedett be. Amikor a farakás belseje már izzott, egy nagy szélvihar megbontotta a portakarót, és az egész lángba borult. A szénégető próbálta újra befedni a máglyát, de eközben ő maga is a lángok közé esett. Nagy veszedelmében így fohászkodott: ,,Szent Flórián, aki vízben lettél vértanú, küldj vizet segítségemre, és mentsd meg az életemet!'' Azonnal víz öntötte el a máglyát, és a szénégető megmenekült.

Flórián Diocletianus egyszerű katonája volt, de jelképpé vált: az emberség, önzetlen segíteni akarás és hősies bátorság jelképévé.

 

Május 5.

1915. Az osztrák-magyar csapatok a galíciai Gorticnél áttörték az oroszok védelmi vonalát.

1904. Jókai Mór halála.

1909. Ezen a napon született Radnóti Miklós költő, műfordító.

~ Európa nap.

1950. május 9-én Robert Schuman francia külügyminiszter javaslatot tett az első és második világháborúban egymás ellen harcoló európai országoknak, hogy szén- és acéltermelésüket vonják közös irányítás alá. Francia- és Németországon kívül Belgium, Hollandia, Luxemburg és Olaszország válaszolt a felhívásra, és 1951 áprilisában aláírták az első Szén és Acélközösséget létrehozó Párizsi Szerződést, amit az európai integráció első lépcsőjeként szoktak emlegetni. A kormányfők 1985-ös milánói találkozójukon elhatározták hogy „EURÓPA NAP”-ként fog bekerülni ez a nap a köztudatba, mely minden tagország állampolgárához szól. Valójában ez a nap nem csak az alapító országok állampolgárait, de az összes tagországét érinti, hiszen mindenki, aki demokratikusan választja a belépést, elkötelezi magát a békeprogram, szociális fejlődés, gazdasági fejlődés és szolidaritás alapgondolatai mellett.

 

Május 6.

1635. A nagyszombati egyetem alapítása, amely Pázmány Péter esztergomi érsek nevéhez fűződik.

1703. A Brezánban tartózkodó II. Rákóczi Ferenc kiáltványban buzdította Magyarország lakósságát a Habsburgok elleni felkelésre. Ekkor küldte el a Tiszaháton gyülekező felkelőknek a "Cum deo pro patria et libertate" (Istennel a hazáért és a szabadságért) feliratú zászlót is.

1859. Teleki László, Klapka György és Kossuth Lajos részvételével Párizsban létrehozták a Magyar Nemzeti Igazgatóságot.

~ A magyar sport napja.

1875. május 6-án rendezte a Magyar Athletikai Club a kontinens első szabadtéri sportversenyét Budapesten. Ennek emlékére a kormány 2000-ben hozott határozata alapján ezen a napon ünnepeljük a Magyar Sport Napját.

 

Május 9.

1945. Ezen a napon ért véget a II. világháború az európai hadszíntereken.

~ A győzelem napja, EU ünnepe.

A győzelem napja néven számos országban tartanak megemlékezéseket az adott ország történelme szempontjából fontos csatákban vagy háborúban aratott győzelmek emlékére.

 

Május 10.

~ Mentők napja.

1887. május 10-én alakult meg Budapesten az Önkéntes Mentőegyesület Kresz Géza fővárosi kerületorvos kezdeményezésére. A mentés ügye 1948-ig a társadalmi egyesületek kezében maradt, akkor jött létre az Országos Mentőszolgálat és ez által a mentés állami feladattá vált. Napjainkban az Országos Mentőszolgálat irányítja a különböző mentőszervezetek működését, szakembereket képez, valamint országszerte oktatja az oxyológiát, azaz a mentéstant. Május 10-ét a szolgálat születésnapjává nyilvánították, ekkor ünnepeljük A MENTŐK NAPJÁT MAGYARORSZÁGON. Ezen a napon kitüntetéseket, pénzjutalmakat adnak át az életmentésben élenjáró orvosoknak, mentősöknek, egészségügyi dolgozóknak.

 

Május 11.

1784. II. József nyelvrendeletében a latin nyelv helyett a németet tette meg Magyarország hivatalos nyelvévé.

 

Május 13.

1717. Mária Terézia születése.

 

Május 14.

1741. Mária Terézia királynő Pozsonyban országgyűlést hívott össze, ahol a magyar rendek segítségét kérte a birodalom megmaradása érdekében, ők pedig nem késlekedtek "Vitam et sanguinem pro Rege nostro" (Életünket és vérünket uralkodónkért) felkiáltással harmincötezer főnyi haderőt felajánlani.

1955. A magyar kormány aláírta a Varsói Szerződést.

 

Május 15.

~ A család nemzetközi napja.

1994-ben az ENSZ május 15-ét a család nemzetközi napjának nyilvánította. A felhíváshoz Magyarország is csatlakozott. A kezdeményezés a figyelmet a családra, a társadalom legfontosabb „intézményére” irányítja.

 

Május 17.

1817. Ezen a napon született Irinyi János vegyészmérnök, a foszforos gyufa feltalálója. Az 1848-as szabadságharc idején Kossuth Lajos megbízásából hadianyagot gyártott Nagyváradon.

 

Május 18.

~ Múzeumok nemzetközi napja.

1978 óta május 18-a a Múzeumok Nemzetközi Napja, amelynek ünneplését a Múzeumok Nemzetközi Tanácsának (ICOM) XI. konferenciáján határozták el 1977. májusában. A világnap üzenete: amit a múzeumok láttatnak, az nem holt anyag, hanem létünk előzménye, kultúránk, emberi mivoltunk szimbóluma.

Ezen a napon, illetve az e naphoz közeli hétvégén egy különleges rendezvénnyel, a múzeumok majálisával igyekszenek a szervezők egy kicsit közelebb hozni minden korosztályhoz a különféle tárlatokat.

A Múzeumok Majálisát, a közönség és a szakemberek találkozóját 1996-ban tartották első ízben.

 

Május 21.

1849. A diadalmas tavaszi hadjárat betetőzéseként a honvédsereg egy hónapos ostrom után visszafoglalta a császáriaktól Buda várát.

~ A magyar honvédelem napja.

A magyar szabadságharc tavaszi hadjáratának csúcspontjaként 1849. május 21-én a honvédsereg három hetes ostrom után visszafoglalta Buda várát. Ennek emlékére 1992-től a kormány határozata alapján e napon ünneplik a Magyar Honvédelem Napját.

 

Május 22.

1967. Kossuth Lajos megírta Kasszandra-levelét, melyben a kiegyezés ellen tiltakozott.

 

Május 25.

1571. Báthory Istvánt erdélyi fejedelemmé választják.

 

Május 26.

1980. Farkas Bertalan magyar űrhajós június 3-áig a Szojuz-36 fedélzetén tartózkodott Valerij Kubaszovval.

 

Május 27.

1860. Palermo.

Garibaldi ezer "vörösingese", köztük Türr István, Tüköry Lajos és az olaszországi magyar légió sok más tagja felszabadította Szicília fővárosát a gyűlölt Bourbon-uralom alól.

 

Május 28.

1514. Dózsa György keresztes serege bevette Nagylak várát.

 

Május 29.

1205. A kalocsai érsek királlyá koronázta András herceget (II. András).

 

Május 30.

1594. Balassi Bálint belehal az esztergomi ostrom folyamán szerzett sérüléseibe.

 

Május 31.

1162. Meghalt II. Géza király, akinek ösztönzésére telepedett meg a cisztercita és a johannita rend.

1707. Ezen a napon kezdődött az ónodi országgyűlés, ahol kimondták a Habsburg-ház trónfosztását, és törvénybe iktatták az általános adózást, amiből a nemesség is részt vállalt.

 

A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.