Zalaszabar a Kis-Balaton nyugati partján, a Balatontól és Keszthelytől délnyugatra 22 km-re, Hévíztől délnyugatra 20 km-re, Zalakarostól északra 10 km-re, Nagykanizsától északkeletre 28 km-re, környezetileg szép vidéken, erdőkkel határolt lankás dombok között fekszik.

Zalaszabart a régi írások ZABAR néven emlegetik. A község határában a közelmúltban nagyszámú ásatás folyt. A területen értékes leleteket tártak fel, ami a település ősi voltját bizonyítja. A honfoglalás korában lakott település volt. Árpád magyarjai előtt érkeztek már ide szavardok, szabarok, valószínűleg innen ered a település neve. A templom egy részét Buzád bán építette (a későbbi Boldog Buzád) az 1230-as években, ez az épület ma sekrestyeként szolgál. Műemlék az egész templom, mely a törökdúlás után nyerte el mai formáját.

1359-ben Szabar (Sabaar, Zabaar) a Haholt-Buzád nemzetségbeli Szabari család birtoka volt, többek között az e nemzetséghez tartozó Otyuzé. 1384-ben Szabari Otyuz (Atyáz) halálával, mivel annak fiú utódai nem maradtak, a birtokát a lendvai Bánfi család tagjai kapták, akik 1432-ben és 1490-ben pörösködnek is birtokaik miatt.

1391-ben a lendvai Bánfiak kérésére Mária királyné vásárjogot ad Szabar helységnek. 1406-ban, 1425-ben és 1490-ben az Ostfiaknak is van itt részbirtokuk. 1432-ben a Molnáriak is szereznek itt részbirtokot. 1448-ban a megye hatósága a kormányzó rendeletére bizonyítja a Molnári és nádasdi Darabos osztályos családok országos heti vásár és pallosjogát, melyeket azonban az akkori zavaros időkben elvesztettek. 1459-ben Szabar helységre Mátyás király vámjogot ad a nádasdi Darabos és Molnári (Püspök) családoknak, akik azt még 1482-ben és 1488-ban is bírják.

A Kis-Balaton nyugati partján elterülő domborulat a szőlőhegy, melyről csodálatos panoráma nyílik a Balaton felé, egészen Badacsonyig. Nyugat felé tekintve pedig a Zalai-dombság erdőkkel borított vonalai hullámoznak. A szőlőhegy bejáratánál hegyi kápolna fogadja a látogatót, amely a török időkben a templomot helyettesítette a dombok közé húzódott lakosság számára. Ősidőktől fogva kitűnő borok termettek itt. Az 1890–es években a londoni bor-világkiállításon aranyéremmel díjazták a szabari bort. Lakói mindig mezőgazdálkodással foglalkoztak, növénytermesztés, állattartás, a Zala folyó közelsége miatt halászat, nagy kiterjedésű erdőségek következtében erdőművelés, valamint rangot adó szőlő és bortermesztés adott megélhetést a lakosságnak. 1984-ben a keleti határrészt, a kaszálót elárasztották és a Kis-Balatont állították helyre. A víz közelsége, a szép kilátást nyújtó dombvonulatra vonzza a turistákat. Sokan ott területet is vásárolnak, főleg külföldiek, mert az idelátogatókat lenyűgözte a táj varázsa. 1990-től teljesen kiépült a közműhálózat a község belterületén. Új iskola épült, melybe 170 gyerek jár jelenleg. (A kaposvári püspökség működteti.) Önálló polgármesteri hivatallal működött 2003-ig. Ettől kezdve szabari székhellyel Orosztonnyal körjegyzőséget hoztak létre.


2007-ben Zalaszabarban kapott Magyarországon először kültéri szobrot Puskás Ferenc, valamint a szobornak otthont adó teret is Puskás Ferencről nevezték el az I. Kis-Balaton Halászléfesztiválon. A Kis-Balaton Halászléfesztivál a település legfontosabb rendezvényévé vált, melyet minden év júniusának harmadik hétvégéjén rendeznek meg. A rendezvény egyik lényeges momentuma a Puskás-szobor ünnepélyes megkoszorúzása.

Elérhetőségek:

Zalaszabar Község Önkormányzata
8743 Zalaszabar, Újtelep u. 1.
Tel.: +36-93/389-001
Fax: +36-93/389-001
E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Web:
www.zalaszabar.hu

 

 

 

 

 

A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.